az esti utca csillagokkal
van kirakva, arcomra
a fényük rajzol
bujkáló árnyakat
hazafelé gnómokkal
kísértő démonokkal
hadakozva vívom
újra vesztes csatáimat
de ugyan mit veszíthetek
alattam zárul a föld
fölöttem nyílik az ég
a szabadságot keblemre
ölelhetem, nincs tör-
vény, mi elvehetné
az óvatlan lépések
önfeledt örömét
nem számít pocsolya
bokaficamító kátyú
szentjánosbogarak
rajzó táncába kábul-
va érzem, egyre biztosabban
minden elvesztett háború
ellenére jó úton járok
ez az út hazavezet
tényleg haza

Zalaegerszeg, 2017. augusztus 12.