Kegyelem

Üres zsebben gyűrött kendő,
az utolsó zsemlére
parizer sem jutott,
vállán gyűltek az anyaszeplők,
izzadva mosdott fénybe,
harminchárom elmúlott.
A nagyfőnök kegyesen megengedte,
a gyártelepen egy lakókocsiban
húzza meg magát,
cserébe a koszos öltözőkben
takaríthatta
esténként mások mocskát.
Folyton kigúnyolták:
jámbor félkegyelmű,
nem e világra való,
vajon honnan szalajtották
lázálmaival, csak megtűrt
földi alattvaló.
Mikor a meggyötörtekért
szót emelt, sorra
fordultak ellene a többiek,
szókövekkel esték meg testét,
zajongva követelték: a horda
feszítse meg.
De isten nem engedte: elég
volt már a felkínált
és elfogadott áldozat!, –
fiát adta más fiáért,
bosszú helyett csupán imát
kért, önzetlen kegyelmet oszt és ad.

Zalaegerszeg, 2021. április 3.

Oszd meg a véleményed, szólj hozzá!