Minden éjszaka elindult
s bukott a horizont alá,
nappalba temetkezett,
néha felkapott egy cirrus
hátára, onnan talán
végre belemerítkezhet.
Az öregebbek óvták,
kihuny, kit mélybe húz
és nyűgöz szirén sóhaja,
hasztalan, elcsent órák
megátalkodott Belzebúb-
jaként egyre csak dúdolta:
Meghemperegtem a Tejút
tejföl porában, szikrázó
vértem sötétség edzette,
alattam ezernyi szerelem gyúlt,
szelíd másom után vágyom,
megfürödni a tengerben.
Hidat vert a Hold ezüstből,
s ő rajta végigsietett,
fényét habokba mosta, tűzből
ölelésbe szenderedett.

Zalaegerszeg, 2022. július 12.