Mit szóval nem,
sem gondolattal,
hiába parancs
vagy rettenet,

elmúlhat végleg,
tán sosem volt,
bár földre rogy,
egyre közeleg.

Mit malaszt halaszt,
s jut egyről kettőre,
elringat, felkap ölbe,
lyukas medre kitart,

sorok sorjáznak
ige nélkül, üresen,
hitetlenül feleselem
együgyű imámat:

Sose légy több önmagadnál,
sem másnál kevesebb,
mint szükségét az állat,
vigyázd a szűnő életet!

Hordozd billogként és add át terhét,
szakadj meg, hogy meg ne szakadjon,
s majd sírod fölött böglyökért a fecskék
égre cikáznak önfeledt szabadon.

Zalaegerszeg, 2022. augusztus 28.