Eső szentelte a földet,
puha hantokkal megágyazott,
szálló álmod ne gyötörje
kemény rög, átfagyott.
A konok szellő zúdulva
rázendített, marasztalna,
ám hiába hívott ismét útra,
megbékélve megérkeztél, dunyha-
ként őszavarral betakartan.
Búcsút intettek a sárguló tuják
fuvallatba ringó lombjai,
s köztük varas levelekkel sután,
de égre emelt rügygyertyákban
a körtefán virágzott az örök hit.

Zalaegerszeg, 2023. november 3.