Mint Istenhez hanyatló árnyék,
Kiben kevés már a szándék,
Úgy vonzódom hozzád,
Kezembe hullt kislány.

Megremegtetsz, s talán nem is tudod,
Ki volt Catullus, s mit alkotott,
S hogy miért írok ó-t,
Mikor íratlan nemtelenhez szól.

Ez csak játék,
Félre minden szándék,
S ami szándéktalan maradt,
Az legyen nemes,
Csak egy szó: szeress!
Engem, igen, mindörökre,
tarts meg igaz szerelmedbe’!

Celldömölk, 1987.