Tavon hintázik
a Hold tükörképe,
beléfürdik.
Hold kráterében
porba mosdik
a Föld árnyéka,
s gyöngyökben ül ki
a kőzetekre.
Vajon lenyomataink
egymásban
ugyanilyen kölcsönösek?
Hagyhat-e nyomot
gyémántban a fa,
karcolhat-e jövőbe
jelet az idő vasfoga?
Ha szemembe nézel,
Hold vagy a tóban,
önfeledten lubickolhatsz.
Ha szemedbe nézek,
Föld vagyok kráteredben,
gyönyörködöm karátjaidban.

Zalaegerszeg, 2018. június 13.