Ha megbotlok és sárba esem,
ha letaglóz a veszedelem,
ha elvesztettem a hitemet, –
Te leszel, aki felemel.
Ha sorra halmozom a hibát’,
ha megkísért a kíváncsiság,
és messze sodort a vágy, –
Te leszel, ki megbocsát.
Milyen jó,
milyen jó veled,
hogy vagy nekem.
Ha nem múlik el a szerelem,
ha beléd remeg minden sejtem,
ha sóhajom is elakad, –
Te leszel, ki elringat.
Ha lepergett már minden levél,
és nem szólhatsz hozzám többé,
nem ígérget már a holnap, –
nem lesz, aki megsirat.
Milyen jó,
milyen jó veled,
hogy vagy nekem.
Zalaegerszeg, 2018. január 23.