ha szomjúzom
illatod cseppjeid
megint tavasz nyílik a lelkemben
mély gyökerekből
szippantalak fel ereimbe
s adrenalinboldogsággal
lüktetsz szét bennem
fává cseperedem
belőled és fölötted
árnyakat rajzolok a homlokodra
s látom bujkálni bennük
a mi kis boldogságunk’
mag-unk téllel dacoló pillanatait

Zalaegerszeg, 2018. február 11.