Nem tudtam,
bennem laksz még,
amíg ma újra
belém nem kopogtattál.
Már kopogásod
is ismerős volt,
de még jobban
az első szívdobbanás,
mikor benyitottál.
Nem hittem,
dobbanhat még ekkorát
rozsdás szívem,
hisz darabokból
raktam össze,
éreztem,
zörög, pumpál,
ahogy nekirugaszkodott
üdvözölni jötted.
Ha hívnál,
már elindultam,
ha kérdeznél,
már válaszoltam,
ha szeretnél:
szeretni igazán
csak egyszer,
örökre lehet.

Zalaegerszeg, 2018. július 4.