a megzenésített vers (2. változat)
szuszogásod ringat megnyugvásba
biztos vacokban kopogtatnak a holnapok
karjaidat húzom magamra dunyhának
szövetük finoman erezett gyapjúgyolcs
kirángat melegéből a reggel ricsaja
szárnyaszegetten indulok
gyászos szemekkel siratnak
mosdatlan, vaksi ablakok
mélyükön mosolyod ott kísér
ahogyan a szűrődő lámpafény
utolsó mézgáit issza fel a napszegély
a kormos tűzfalak rácsligetén
táskámban szendvicsemen
hintázik ujjaid lenyomata
mikor délben előveszem
áldalak, megáldoztatsz
kiszabott száműzetésem
életfogytiglani ítélet
mindennapi megváltást
csak szíveden remélek
(hát szólt a halál: megkapod
megcsörrent a telefon
a rácsliget sarkán
egy őrült motoros…
és folytatta a halál:
sírján szoríthatod
egészen tiéd már)
Zalaegerszeg, 2019. április 27.