fiúk, lányok
kirakatban tablón
mosolyogtok a jövőbe
még nem rontottatok
el semmit végleg
ezernyi út tárul előttetek
és mindegyiken
ott ficánkol
a lehetőség
valaha én is így indultam
szaladnék veletek
karöltve sorban
s lám hová jutottam:
sóváran kukkolom
mások örömét

mintha a ráma
sarkában én is ott
virítanék –
csak üveges árnyék
múltamból előre –
mégis vágyom
egy év múlva
újra csendes
árnyat vetni
mert megtanultam
azóta felsőbb fokon:
azon az úton
kell boldognak maradni
amit éppen taposol

Zalaegerszeg, 2019. május 5.