Ma van a NAP,
még a szavak
is másképp csillognak,
ünneplőbe sorakoznak,
sorokból verssé
dagad a gondolat,
majd olvasók
tükörkohójában
tisztul smaragdfényre,
nem páncéltermek széfe
őrzi vaksötétben,
szegények napos menedéke.
Ne csak ma ragyogj ránk,
legyél vesztett hitünkben anyánk,
legyél boldogságunk éke,
szenvedők utolsó reménye:
élők kovásza, éhe!

Zalaegerszeg, 2008. április 11.