Másként élem le életem.
Egy csöppnyi kis veszély,
Mely megkarcolja az örök idők orcáját,
S benned fáradtan megpihen.
Elrejtesz, mint magot a hó,
Lelkedben ősi tüzeknél melegedek,
De furcsán vívott csatáink tüskéi
Elég sebet ejtettek.
Búcsúzok.
Bánnám, mit bánhatok,
Nem félek, meghalok.
Ha kaptam, csak életet,
Ha éltem, csak éveket.
A szó szívemből vádol,
S agyam a heveny láztól
Csak bólint, sírás ráz,
Nem hallod? Kiálts rám!
Mit hang meg nem tehet,
Egy érzés, mely után sóvár kéjjel
Kúsztam az emberi lét
Határain elvetélve,
Megtette.
…

Celldömölk, 1989.