Záporod leszek,
nyári köntös, mi betakar,
bársony éjfuvallat,
többé már nem érhet vihar.
Pipacsod kezembe rejtem,
szirmait lecsókolom,
izzása éberen tart,
virágom nem adhatom!

Zalaegerszeg, 2008. július 15.

Te és én:
mától csak
mi vagyunk,
közös minden
örökké-napunk.
Kéretlenül,
adva kapunk,
mosolyunk zárja
ránk titkos kapunk,
egymásba fonódva
végtelen dacolhatunk.

Zalaegerszeg, 2008. július 15.